A kutatási műszaki üzemi terv határidejéről - Dr. Szarka Ádám
Mindenki által ismert szabály, hogy ásványi nyersanyag kitermelése szabályszerűen kizárólag bányatelekkel fedett területen lehetséges. A bányatelek megállapítását pedig szükségszerűen kutatásnak kell megelőznie. A kutatásra vonatkozó szabályozási környezet pontos ismerete éppen ezért kiemelt jelentőséggel bírhat, különösen a kutatási tevékenység határidejét illetően.
Elsődleges kérdés, hogy milyen időtartamra kérheti a bányavállalkozó a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyását és milyen szabályok irányadók a határidő meghatározásakor?
A bányatörvény a kutatás engedélyezése című résznél úgy rendelkezik, hogy a tervezett kutatási időszakra a koncessziónál előírt határidőt kell alkalmazni. A bányászati koncessziók tekintetében pedig előírja a jogszabály, hogy a kutatás időtartama legfeljebb 4 év lehet.
Fentiekből két következtetés vonható le: (i) a kutatás engedélyezett időtartama maximálisan 4 évre kérhető, (ii) azonban a bányafelügyelet mérlegelési jogkörben eljárva fogja eldönteni, hogy a kérelemben megjelölt időtartamra engedélyezi-e a kutatást, vagy adott esetben attól eltérő (rövidebb) időszakra.
Fontos szabály, hogy jóváhagyó határozatban megjelölt kutatási határidő akkor kezdődik, amikor a kutatási műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozat véglegessé válik (jogerőre emelkedik).
Mit tehetünk azonban akkor, ha látható, hogy az engedélyezett időtartamon belül nem fejezhető be a kutatási tevékenység?
A bányatörvény végrehajtási rendelete lehetővé teszi a kutatásra engedélyezett határidő meghosszabbítását.
Ez azonban csak a végrehajtási rendeletben meghatározott három esetben lehetséges:
Egyik eset, ha a bányavállalkozó tőle független körülmény miatt nem tudja megkezdeni a kutatási feladatokat, és ezt igazolni tudja a bányafelügyelet részére. Ilyen körülmény lehet például, ha a kutatáshoz egyéb hatósági engedélyek is szükségesek és ezt még nem kapta meg, vagy ha az érintett ingatlan tulajdonosától nem volt beszerezhető a szükséges igénybevételi hozzájárulás.
Másik eset az, ha a bányavállalkozó bár megkezdte a kutatást, de igazolni tudja, hogy az engedélyezett kutatási időszak alatt tőle független körülmény miatt nem tudja befejezni. Ilyen eset lehet például, ha extrém időjárási körülmények akadályozzák a kutatást.
A harmadik és egyben utolsó eset az, ha a bányavállalkozó a jóváhagyott kutatási feladatait elvégezte, de a kutatás teljes körű elvégzéséhez a kutatási feladatok bővítése szükséges. Ez utóbbi esetben felhívjuk a figyelmet arra, hogy ilyenkor igazolni kell a bővítés indokoltságát, és egy gyakorlatilag új műszaki üzemi tervet is készíteni és mellékelni kell a kérelemhez.
A bányafelügyelet, bármelyik esetről is van szó, a kutatási műszaki üzemi terv módosításával engedélyezi a határidő módosítását.
A határidő meghosszabbítása esetén további korlátozó szabály, hogy azt kizárólag az eredetileg engedélyezett időtartam felével lehet csak meghosszabbítani. Ebből adódóan kiemelt jelentőséggel bírhat, hogy a bányafelügyelet mérlegelési jogkörében eljárva az első körben milyen időtartamra engedélyezi a kutatási tevékenységet.
Dr. Szarka Ádám